38. Utolsó ajándék

- Áhh!

Hallottam meg egy sikoltást. Ijedten pattantak ki a szemeim és ekkor megláttam Kate-et az ágyon ülni és reszketni.

- Kicsim, jól vagy? –ültem fel én is. Válaszként csak megrázta a fejét.

- Rosszat álmodtál? –bólintott egyet- Meséld el! –öleltem át és szorosan húztam magamhoz.

- Apa és te is meghaltatok egy autóbalesetben. És végig kellett néznem az egészet. –küszködött a könnyeivel.

- Kicsim, ez nem fog megtörténni. Csak egy rossz álom, semmi több. Mindketten jól vagyunk. –simogattam. Kezdett lenyugodni, de még mindig reszketett.

- Gyere, búj hozzám! –tártam ki a kezemet fekve. Egyből mellkasomba temette a fejét és szorosan szorított magához.

- Annyira rossz volt látni. –mondta fájdalmasan.

- Tudom, de nyugodj meg. Itt vagyok szerelmem és tőled senki sem vehet el.

Simogattam még egy ideig, majd nehezen visszaaludt. Engem is azonnal elnyomott az álom.

Reggel mire felkeltem, ő már nem volt ott. Kimentem a konyhába, ahol épp kávét csinált kettőnknek. Mögé lopóztam és átöleltem a derekát.

- Jó reggelt szerelmem. –köszöntem lágyan.

- Neked is. Ne haragudj az este miatt. –hajtotta le a fejét szégyenlősen.

- Ugyan már, ez meg sem fordult a fejemben. –öleltem meg.

- Úgy szeretek veled aludni. –mormogta cukin a mellkasomba, mire kuncogni kezdtem.

- Legszívesebben én is minden reggel melletted kelnék fel. Amit meg is tehetnénk.

- Hogy mi? –nézett rám értetlenül.

Gyorsan a szobába mentem, ahonnan kihoztam egy kis dobozkát. Kíváncsian mentem vissza hozzá, ahol ő még mindig furcsán nézett rám.

- Íme, az utolsó ajándék. Remélem tetszeni fog. –nyújtottam át félénken. Elvette tőlem, majd lassan leemelte a tetejét. Tágra nyílt szemekkel vette ki a kulcsot belőle.

- E-ez? –kérdezte.

- Ez, az én lakásomnak a kulcsa. Vagyis a mienknek, mert szeretném, ha ideköltöznél.

Ledöbbenve nézett rám. Nem tudtam eldönteni, hirtelen mire gondolhat.

- Ez nem lenne jó ötlet Jiyong. –tette le a kezéből a dobozt és szomorúan nézett rám.

- Mi? Miért? –estem kétségbe.

- Nem tudom, csak nem.

- Nem szeretnél velem lakni? –arcom olyan lett, mint egy szomorú kisgyereknek.

- Hogyne szeretnék édes. Persze, hogy igen. –ugrott boldogan a nyakamba. Ledermedve álltam. Nem tudtam, hogy most mi történt.

- Mi? –nyögtem ki nehezen.

- Csak ugrattalak. De miután láttam ezt az édes gyerek arcodat, nem bírtam tovább. Persze, hogy szeretnék veled lakni. –csókolt meg.

- Azt hittem, hogy komolyan gondolod. –sóhajtottam egy nagyot.

- Hogy hiheted ezt?

- Nem tudom. De akkor tényleg ideköltözöl? –kérdeztem fülig érő mosollyal.

- Úgy néz ki. –harapott alsó ajkába.

- Olyan régóta vártam erre. –csókoltam meg szenvedélyesen.

Rá három napra, már a cuccait hozták át az én lakásomba. Együtt pakoltuk ki őket. Ezelőtt Seungrival laktam, de ő kiköltözött. Az ő szobáját tettük vendégszobává.

Azon kívül volt még egy helység. Az lett Kate gardróbja. Mint kiderült kb. annyi ruhája van, mint nekem. Vagy lehet még több. Imádom, hogy ő is divat megszállott.

Egy hete lakunk együtt. Minden a legnagyobb rendben van. Imádom, hogy ennyi időt tölthetek vele együtt.

Mostanában rengeteget dolgozunk mindketten. Keveset vagyunk otthon. Én az albumomon tevékenykedek, ő pedig az új alelnöki posztját intézi, amit hamarosan bejelentenek. Nagyon büszke voltam az én kis angyalomra. Egy hatalmas rendezvény lesz, amire mi is megvagyunk hívva a fiúkkal.

Egyik este már otthon voltam, mikor Kate jött meg boldogan.

- Szia Ji! –köszönt vidáman.

- Szia édes. Minek örülsz ennyire? –jött be hozzám a szobába.

- Pénteken lesz a rendezvény, annyira várom már. –mondta mosolyogva.

- Elhiszem kicsim. –nyomtam egy csókot ajkaira.

- Viszont nagyon fáradt vagyok. Elmegyek és veszek egy forró fürdőt. –indult el a fürdőbe.

Lekaptam a ruháimat és utána mentem. Meglepődött, hogy meglátott engem.

- Csak nem gondoltad, hogy nélkülem fürdesz? –mondtam mosolyogva.

- Nem, eszembe se jutott.

Amíg ő vetkőzött, addig megcsináltam a vizet. Pár perc múlva már a kádban feküdtünk összebújva. Feje a vállamon pihent, miközben öleltem magamhoz.

Hosszú ideig áztattuk magunkat a vízben. Olyan jó volt így vele lenni. Nem csináltunk semmit, csak élveztük, hogy együtt lehetünk.

Három nap múlva éppen az utolsó ruhapróbán voltam a YG-ben. Most hozom el azt a ruhát, amit majd Kate rendezvényén fogok felvenni.

- Köszi a ruhákat Wohee. –mondtam az öltöztető csajnak.

- Szívesen Ji. –mosolygott kéjesen a lány. Úgy tűnt, mintha flörtölne velem, de tuti beképzelem. Már a cuccaimat szedegettem, mikor hirtelen megszólalt.

- Jajj, amíg el nem felejtem. Van egy új ruha, amihez a mintát meg kéne csinálni. Levennéd gyors a felsődet? –magyarázta. Gyorsan levettem a pólómat. Megszoktam, hogy a stylist-ok előtt ilyen helyzetekben vagyunk. Nem igazán zavart. Méregetni kezdett valamit a mellkasomnál, majd anyagot is rám mért.

Arrébb tett minden cuccot, de visszasétált és kajánul mosolygott rám.

- Annyira tetszenek a tetoválásaid. –simított végig a felsőtestemen.

- Hé, állj le… -kezdtem volna, de hirtelen ajkaimra nyomta az övéit. Úgy meglepődtem, hogy nem tudtam, mit csináljak.

- Jiyong, mit művelsz? –hallottam meg egy hangot mire azonnal ellöktem a csajt. Az ajtóban álló ledermedt Kate-re néztem.