44. Ahol az egész elkezdődött

Már úton vagyunk. Felvettük a fiúkat és így megyünk hatan egy kocsiban. Daesung vezet, mellette ül Taeyang, mi pedig a kisbuszban hátul. Kate-tel végig összebújva ülünk és nevetünk a srácokkal. A maknae-nak támad egy ötlete, hogy énekeljünk. Be is kapcsolnak egy számot, amit közösen dalolunk el. A következő egy angol szám. Ismerjük, de kívülről nem tudjuk a szövegét. Mivel Kate folyékonyan beszél angolul, így ő egyedül énekli el az egész számot. Mindenki tátott szájjal figyelte. A végén szégyenlősen elmosolyodott és mellkasomba fúrta a fejét. Olyan édes volt, hogy legszívesebben itt helyben letámadtam volna.

- Fantasztikus hangod van. –mondta Taeyang.

- Biztos fotósnak kellett volna menned édes? –kérdeztem kuncogva.

- Az éneklést meghagynom neked. –nézett fel rám, majd egy édes kis csókocskát váltottunk.

- Forrósodik a levegő. –őrjöngött Seungri. Nevetve váltunk el, majd folytattuk az utat.

Úgy egy óra múlva meg is érkeztünk. Boldogan szálltunk ki a kocsiból, majd megláttunk még két autót. Ahogy beértünk a házba, hatalmas ujjongás fogadott minket.

- Újra együtt a régi csapat! –ordították. Mindenki üdvözölt mindenkit. Nyár van, így újra eljöttünk arra a helyre, ahol minden kezdődött. Ahol beleszerettem ebbe a tökéletes lányba. Ahol eldöntöttem, hogy nekem ő kell. Csak a mi kis csapatunk volt még itt. A többiek csak két nap múlva jönnek. Olyan jó itt lenni.

Miután túl léptünk a köszöntéseken, kiültünk a hátsókertbe beszélgetni. Ugyanúgy, mint anno Kate mellém ült. Annyi különbséggel, hogy végig magamhoz húztam és már nyugodtan kimutathattam az érzéseimet iránta, ami fantasztikus érzés. Történeteket mesélgettünk, hogy kivel mi történt ezalatt az egy év alatt. Egy éve. Egy éve kezdődött minden közöttünk. Azóta mennyi mindenen átmentünk. Holnap lesz az évfordulónk. Egy éve hivatalosan is együtt leszünk. Meghatott ez a tudat és még jobban magamhoz húztam az én angyalomat. Simogatni kezdtem a lábait. Nekem háttal ült és neki volt dőlve a mellkasomnak. Felhúztam a lábaimat, aminek az övéit simította és így ült közöttük. Ahogy megérezte a simogatásaimat, fejét nekinyomta a vállamnak. Ez a többieknek is feltűnt.

- Akkor halljuk, mi is van a mi kis szerelmes párocskánkkal? –nézett ránk mosolyogva Jeremy. Mindenki kíváncsian felénk fordította a fejét.

- Semmi különös. A legnagyobb rendben van mi. –mondtam nyugodtan, majd megpusziltam az arcát. Olyan aranyos mosolygott. Tudtam, hogy a többiek többet akarnak.

- Ennyivel nem elégszünk meg. Kérünk még sztorikat, de először is egy mély és szenvedélyes csókot. –csillant fel Jeremy szeme. Megfogtam Kate állát, felemeltem a fejét és ajkaira tapadtam. Édes és lomha táncot jártak nyelveink azt hiszem a többiek megkapták, amit akartak. Elvált az ajkaimtól, de mielőtt visszafordult volna, egy kis puszit nyomott ajkaimra.

- El sem hiszem, hogy így egymásra találtatok. Ez annyira szép. –mondta Chaerin.

- Tényleg. Emlékszem még, hogy miket műveltetek itt egy éve. –emlékezett vissza Seven.

- Nektek nem holnap lesz az évfordulótok? –nézett ránk kérdőn Kate bátyja.

- De igen. –válaszolta az angyalom.

- Azta gyerekek. Én nagyon örülök nektek. –mondta kedvesen, amit mindenki követett.

- Köszönjük.

Nagyon kellemesen telt az esténk. Olyan jó volt végre velük lenni. Késő estig csak meséltünk egymásnak, közben rendeltünk vacsorát, iszogattunk. Aztán mindenki elindult a szobájába. Kate-tel volt egy külön szobánk. Nem aludtunk egyből, kicsit élveztük még egymás társaságát.

Reggel hamarabb felkeltem, mint ő. Kimentem a konyhába, ahol a férfirészleg már rég kávézgatott. Leültem hozzájuk egy bögrével a kezemben.

- Készültél valamivel mára? –kérdezte Tabi.

- Igen, de pontosan még nem döntöttem semmi mellett. –adtam meg az egyszerű választ.

- Az az igazság, hogy mi terveztünk valamit. Majd szépen megtudtok mindent, de előre nem árulunk el semmit. –nézett rám sunyi mosollyal Jeremy.

- Mire készültök? –kérdeztem gyanakodva.

- Mindent a maga idejében. De most mesélj! Mi van veletek? –váltott gyorsan témát.

- Minden a legnagyobb rendben. Mindennél jobban szeretem őt, nincs másra szükségem.

- Te tényleg megtaláltad az igazit. –mondta Seven.

- Igen. Az biztos, hogy ő az. –mosolyodtam el.

- Akkor most már családtagok vagyunk? –nézett rám kíváncsian Jeremy.

- Megbeszéltük, hogy nem kapkodjuk el ezt az egészet. Úgyis tudjuk, hogy együtt leszünk egy életre. Várunk még egy kicsit a gyűrűvel, de készülhetsz.

- Gratulálok Jiyong. Komolyan, gratulálok. –ölelt meg.

Pár perc múlva megjelentek a lányok is. Kate egyből hozzám jött és mellkasomba bújt.

Beszélgettünk még egy kicsit, majd hirtelen Kate a fülembe suttogott valamit.

- Elmegyek fürdeni. Nem jössz?

Válaszként csak alsó ajkamba haraptam, amiből tudta, hogy megyek. Megfogtam a kezét és elindultunk az emeletre.

- Hova sietnek a fiatalok? –szóltak utánunk.

- Mindjárt jövünk. –mondtam egyszerűen. Bár tudták, hogy mi lesz.

- A parton leszünk. Sokáig ne húzzátok!

- Nem fogjuk. –mondtam nevetve, amin Kate is kuncogni kezdett.

- Kérlek, azért csak a kishúgomról van szó. –szólalt meg Jeremy, hogy álljunk le.

- Ugyan már, ezek ketten szörnyűek, ha együtt vannak. –nevetett Tabi.

- Úgy megnézném, miket műveltek, ha ketten vagytok. –gondolkozott el Seungri.

- Akkor mi most megyünk, mielőtt szétszedtek minket. –mondtam és gyorsan eltűntünk a lépcsőn. Imádtam ezeket az embereket, de azt a bizonyos személyt még jobban, akit a zuhany alatt csókolok. De ma van az évfordulónk, ma nem fogom vissza magamat. Kíváncsi vagyok mit szerveztek a többiek. Kicsit félek, mert ismerem mennyire nagy a szervezőképességük.