2012. június 17., vasárnap

20. Utállak


Édesen ízlelgettük egymás ajkait, miközben a víz végig folyt rajtunk. Combjait, majd fenekét markolásztam. Keze végig járta mellkasomat, hátamat, amiket mély sóhajokkal jutalmaztam.
Kezdett újra feléledni férfiasságom, amit ő is megérzett. Kuncogva vált el tőlem. 
- Csak nem indultál be? –nézett rám kaján mosollyal.
- Mondom, ha rólad van szó elég rád néznem úgy, hogy nincs rajtad ruha.
- Mert ruhában már tetszem? –kérdezte ferdén.
- Dehogynem, úgy is megőrülök érted, de meztelenül jobb vagy. –húztam közelebb magamhoz. Lassan eltolt magától, amit nem értettem.
- Azt hiszem, most megyek. Nincs kedvem tusolni. –indult volna el. Már lépett ki a kabinból, mikor megfogtam és visszarántottam. Falnak nyomtam és hozzá simultam teljesen.
- Addig nem mész el innen, amíg nem segítesz ezen. –mutattam az ágyékomra.
- Szerinted itt hagynálak? –nem várta meg, míg válaszolok, újból egymásnak estünk. Erősen hozzányomtam ágyékomat, mire belenyögött a csókba.
Egyik lábát felemeltem a csípőmhöz. Végig simítottam belsőcombján és egyik ujjamat belé csúsztattam. Elszakadt a számtól és sóhajtott egy mélyet. Azonnal utána küldtem még egyet és lassan mozgatni kezdtem. Végig a szemébe néztem, de nem gyorsítottam a tempón.
- Ji, kérlek, gyorsíts! –lihegte.
- Nem. –mondtam nyugodtan.
- Mi? Ne csináld ezt! –fakadt ki.
- Ezt azért kapod, mert itt akartál hagyni.
- De nem akartalak. Kérlek Jiyong gyorsíts!
- Nem. –ráztam a fejemet. Persze nekem is jobb lett volna gyorsabban, de most kibírtam.
Megfogta a tarkómat és magához rántott. Szánk épphogy nem ért össze.
- Jiyong, kérlek! –mondta kéjesen. Itt adtam meg magamat és egyből gyorsítani kezdtem.
- Hmm –engedett el. Egyik keze férfiasságomhoz tévedt és húzogatni kezdte. Nyögtem egy kisebbet, a hirtelen élvezettől.
Éhesen estem neki az ajkainak. Vad táncot vívtak nyelveink. Mikor elhúzódtam, pajkosan alsó ajkamba harapott.
- Most azonnal akarlak. –mondtam. Felemeltem másik lábát is a derekamhoz, és így hatoltam belé. Hátrahajtott fejjel nyögött, így nyakát kezdtem el csókolgatni. Egyik mélyebb lökésemnél nyögött egy hangosat.
- Csak nem egy G pont? –kérdeztem mosolyogva.
- Ahh Ji –markolászta a hátamat. Lentebb tolta a csípőjét, így még jobban éreztem. Beleharaptam nyakába, mire felszisszent.
- Ugye nem fog meglátszani? –kérdezte aggódva.
- Nem tudom, de most nem is érdekel. –búgtam a nyakába. Egyre gyorsabban kezdtem mozgatni csípőmet. Ekkor hallottuk meg, hogy valaki kopog.
- Kate, bent vagy? –hallottuk meg Ashley hangját. Ijedten nézett rám Kate, majd abbahagytam a mozgást.
- Igen, éppen tusolok. –válaszolt.
- Jeremy kérdezi, hogy elmész-e velük a városba?
- Nem, most nem.
Lassan újra mozogni kezdtem benne, mire elfojtott egy nyögést. Szúrósan nézett rám, mire csak kuncogtam.
- Tabi kérdezi, hogy hol van Jiyong? Nem láttad? –miközben ezt kérdezte Ashley, kezemet lecsúsztattam a fenekére. Erősen belemarkoltam és löktem rajta egy mélyet. Befogta a száját, hogy ne sikítson fel.
- Nem. –válaszolt nehezen. Olyan jó volt látni, hogy szenved. Nem is azt, hogy szenved, hanem, hogy élvezi.
- Rendben, akkor majd jössz. –hallottuk, hogy becsukódik a szoba ajtaja. Mérgesen nézett rám.
- Ezt miért csináltad? –kérdezte dühösen.
- Én nagyon élveztem. –mosolyogtam kajánul, majd egy puszit nyomtam a szájára.
- És, ha meghallotta volna?
- De nem hallotta. –kezdtem el újra normálisan mozogni benne.
- Utállak Jiyong. –nyögte.
- Én is téged. –kuncogtam. Pár mélyebb mozdulatom után éreztem, hogy nem kell már sok.
Sűrűn vette a levegőt és folyamatosan nyögdécselt.
- Élvezz édes, gyerünk! –löktem egy utolsót rajta, majd elélvezett. Hangosan nyögte a nevemet, ami eszméletlen érzés volt. Nem bírtam betelni ezzel. Többet és többet akartam belőle, de tudtam, hogy nem lesz újabb menet. Közben én is elélveztem. Nyögtem pár hangosabbat, majd kivettem belőle férfiasságomat. Lihegve nézett rám mosolyogva.
- Ezt vissza fogod kapni, ugye tudod? –vette le a lábait rólam.
- Igen? Már alig várom. –búgtam közel hozzá.
- Nem fogod élvezni.
Váltottunk egy utolsó szenvedélyes csókot, majd kiszálltunk a kabinból. Felöltöztünk, rendbe hoztuk magunkat. Óvatosan kinéztem, hogy lát-e minket valaki, de üres volt a folyosó.
Ő felment a szobájába, én meg ki a medencéhez.
- Hol voltál? –kérdezte Tabi.
- Jó helyen. –mosolyogtam kajánul.
- Csak nem Kate-tel? –nézett rám kuncogva.
- De. Annyit mondok, hogy teljes a kibékülés.
- Helyes. –csapott a tenyerembe.
Nem sokkal később Kate is megjelent és leült mellénk beszélgetni. Úgy bántam, hogy nem ölelhetem át, nem bújhatok össze vele a többiek előtt. De most be kell érnem annyival, hogy néha lefeküdhetek vele.
Minden rendben ment, amíg meg nem láttam Hyuna szúrós pillantását.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése